`Talán elkezdjük kapiskálni a paradoxon
lényegét, miszerint nem narcizmus az, ha teljesebben
éljük a magunk életét, hanem szolgálat, amelyet a világnak teszünk
azáltal, hogy tehetségünket jobban kibontva gazdagítjuk
a közösséget. Nem azzal szolgáljuk gyermekeinket, barátainkat
és társunkat, ha megalkuvásokkal teli életet élünk a kiteljesedett
helyett - titokban pedig depressziósak és sértődöttek vagyunk.
Azzal szolgáljuk a világot, ha megtaláljuk, mi az, ami táplál bennünket,
és miután mi magunk jóllaktunk, megoszthatjuk ajándékunkat
másokkal.`
